Jó reggelt, kedves Olvasó!

Csütörtökön Dániában élő életmódváltó jelentkezett a programomba. Nálam 36 fok volt este 6-kor, nála 23°C. Szívesen cseréltem volna vele.

Ma 39 fok várható nálunk, és ha ma nem olvad le az agyam, akkor soha.

Délután szülinapi zsúrra megyünk.

A házigazda előre jelezte, hogy a szokásos mentes tortát rendeli nekünk. Nyugtáztuk, hogy oké, majd összenéztünk, és szinte egyszerre mondtuk párommal, hogy hagyjuk a tortát, ha lehet, inkább jégkrémet kérünk.

Közben csemegézek a kitöltött kérdőívek között (a feliratkozáskor kapott kérdőívről van szó), ahol erre bukkanok:

"Folyton elcsábulok, mert a hideg fagyi olyan jól esik a nagy melegben."

Fáradtan, nyűgösen, elgyötörten, amilyenek kánikulában vagyunk, nehezebben hozunk jó döntéseket. Mesélek egy saját példát.

Múlt hónapban volt egy szétcsúszós napom.

Életmód vonatkozásában egy csomó helyzetben már automatikusan jó döntéseket hozok, mert sokszor ismétlődtek már a szituk, sokszor volt alkalmam mindig egy kicsit javítani rajtuk.

Ám ezúttal olyan helyzetben találtam magam, ami ritkaság.

Már 4. hónapja dolgoztam a vállalkozásom megújításán: régi szolgáltatások és programok lezárásán, új szolgáltatások kialakításán, közben piackutatáson az ügyfeleim körében, új szolgáltatók megtalálásán, új szerződések megkötésén, és még sorolhatnám.

A változás stresszel jár. Akkor is, ha minden a saját döntésem és választásom volt.

Mert amikor egy új dologgal találod szembe magad, még tapasztalatlan vagy, jobban kell figyelned, hogy rögzüljenek a dolgok, és jobban el is fáradsz a megismerésében.

Így voltam ezzel én is, és még erre jöttek rá nem várt technikai akadályok. Amire úgy reagáltam, hogy...

• ... hajnalig néztem a tutorial videókat, és kb. 3 órát aludtam.
• ... kihagytam a reggelit. De még egy normális ebédre is sajnáltam az időt, ezért csak bekaptam valamit a hűtőből. Majd egész nap nyitogattam az ajtaját 1-1 életmentő falatért.
• ... még a minimum gyógytornámat sem csináltam meg, pedig csak 20 perc lenne.
• ... nem vettem be az étrendkiegészítőimet sem.

Csak este kapcsoltam, hogy mennyire más volt ez a napom.

Addig egész nap egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy sokkal jobban üzemelnék, ha nem sorolnám az utolsó helyre az alap szükségleteimet.

Ha fordítottam volna magamra időt, ugyanúgy el tudtam volna végezni mindent, és legalább kiegyensúlyozottabban, mint így.

Mi történt?

Lehoztam a napot a régi mintámmal. Azzal, amit nagyon is jól ismer a szervezetem.

A nagy nyomás alatt ez kapcsolt be, mert tízezerszer volt már ilyen, régebben mindig így oldottam meg, ez volt a megszokott.

A következő napon fokozódtak a technikai elakadások, de már több fokkal ügyesebben csináltam: reggeliztem, rendeltem ebédet, gyógytornáztam, bevettem az étrendkiegészítőket.

Miután felismertem a helyzetet, már éber vagyok erre, így legközelebb előbb fel fogom ismerni, hogy éppen többet ártok, mint használok azzal, hogy magamnak csak a minimumot adom, amikor a még több energia jönne jól.

Fokozatosan elhalványul a régi, magamat háttérbe szorító minta, és kialakul egy új, ami zűrösebb időszakokban is működik. Nem mondom, hogy soha többé nem jön elő a régi, de már ritkábban.

Te is azért csábulsz el folyton fagyira, mert ez a mintád erős. Ha túl meleg van, lehűtöd magad egy fagyival.

Az nem fog működni hosszú távon, hogy a fogadat összeszorítva nemet mondasz a fagyira, miközben majd' meghalsz érte.

Kezdj el új mintát építeni: házi fagyit készíteni egészséges összetevőkből, más hűsítő megoldásokat keresni, és néha egyél meg egy olyan fagyit, mint a mostani. Így hőhullámról hőhullámra egyre többször fogod az egészségedre nézve jobb opciókat választani.

Könnyű és gyors megoldást ígérő, de nem működő módszerek helyett ezt ajánlom életszagú megoldásként.

Hűs napot,

Iza